Gyerek a fedélzeten

"De hogy bírják nálatok a gyerekek a repülést?" - teszik fel nekünk oly sokszor ezt a kérdést... 

Szerintem gyerekekkel repülni nem olyan nagy kihívás, mint azt sokan feltételezik. Az igaz, hogy igényel némi rákészülést, hiszen nem állhatunk meg egy pihenőnél vagy játszótérnél, ha a helyzet úgy kívánja, de ez senkit ne riasszon vissza.

Akárcsak a kirándulós tippeknél, most is az lenne az első tanácsom, hogy mindenekelőtt mérd fel, hogy a te gyereked egyáltalán jól viselne e egy ilyen utat. Ha nagyon olyan habitusú, hogy még az autózást sem bírja, és már attól lever a víz, ha arra gondolsz, hogy juttok el A-ból B-be, akkor ne erőltesd a repülést sem. De nyugi, nem kell örökre elengedned a felhők felett cirkálás élményét, hiszen gyerkőcöd folyamatosan változik, érik az idegrendszere, jobban tud alkalmazkodni helyzetekhez és egy év múlva akár már fel sem teszed magadnak a kérdést, hogy menni vagy nem menni. Ha a helyzetelemzés megvolt, akkor már csak az úti célt kell kiválasztanod és még millió dolgot megtervezned 😅 

Nekünk van egy bakancslistánk, arról szoktunk válogatni, de azt mindig szem előtt tartjuk, hogy hány óra is lenne az út és az vajon aktuálisan vállalható e a mi gyerekeinkkel, mennyire bírja a mi idegrendszerünk is. Ugyanis gyerekekkel már nem arról szól az utazás, hogy viszel magaddal egy jó könyvet és falod az oldalakat, esetleg egy fülessel a füledben dudorászod a kedvenc zenéidet vagy csak bámulsz ki a fejedből... Ezt egy időre el kell engedni, de úgy gondolom, hogy talán tizenéves gyerekekkel már működhet így, de kicsikkel nem valószínű.

Saját tapasztalatom szerint a legkönnyebb pici babával utazni, amíg mondjuk jobb esetben nem csinál mást, mint alszik és eszik. Ha ebben a stádiumban vagytok ti is, akkor lehet hosszabb utat is tervezni. Ilyenkor inkább csak az lehet a kényelmetlenség, hogy az öledben utazik, de akár a gyereküléses (hordozó) megoldást is választhatod.

Legközelebb kb 3 éves kor körül lesz hasonlóan zökkenőmentes az út, csak annak az a titka, hogy készülj játékokkal. Most mondanám, hogy az is megkönnyítheti a dolgod, ha kora hajnali vagy késő esti járatra veszel jegyet, mert akkor az alvásidő beleesik, de nálunk például annyira izgatottak egy-egy ilyen út alkalmával, hogy képesek hajnali 3-tól késő estig talpon lenni nulla alvással. 

Egyébként nem kell a fél házat összecsomagolni, elég pár jól megválasztott játék, amikkel szuperül lehet játszani a repülőn illetve a reptéren a várakozási időben. Ezek nálunk már jól bejáratott játékok, nem foglalnak nagy helyet, egyedül de akár együtt is tudunk velük játszani. Általában matricás füzetek, könyvek, kirakók, színezők, kártyák és kisebb társasok vannak nálunk. És senkinek nem fogok hazudni, pár mese is le van töltve a telefonunkra, de nálunk egyik gyerkőcöt sem kötötte le eddig 20 percnél tovább…

Egyébként már maga a repülés is nagyon izgalmas tud lenni nekik, legalábbis a fel és leszállás mindenképpen, de ezek ugyebár az út kisebb részét teszik ki. A köztes időben le kell kötni a figyelmüket, ha nem unatkoznak, akkor tényleg szalad az idő.

A játékok mellett a másik fontos dolog, hogy legyen nálatok étel, ital. Itt is a kirándulásoknál már jól bevált nasikat visszük. Kekszeket, gyümölcs szeleteket, péksütiket és kislányom miatt sosem maradhat ki a csomagból a füstli sem 🤭 Ezeknek a beszerzése is nálunk egy külön program, az indulás előtti napok valamelyikén együtt elmegyünk és bevásárolunk, így nincs elégedetlenkedés, hogy ez vagy az miért nincs. 

Az úti célunkról már jóval az indulás előtt is mesélünk, miket nézünk meg, mit fogunk csinálni, miben lesz más mint itthon. Sokszor könyveket nézegetünk, hogy ténylegesen lássák mire számíthatnak, ezt a repülőn is ugyanúgy tudjuk csinálni. A kedvenc pedig az, amikor a földgömbön együtt megkeressük, hogy hol is van az a bizonyos ország, ahová elreppenünk.

Persze még a tudatos rákészülés mellett is adódhatnak nehezebb percek, például ha valakinek akkor kell pisilnie, amikor a leghosszabb a sor a mosdónál, vagy amikor eljön az a bizonyos "Mikor érünk már oda?" kérdés áradat, de ezeken muszáj valahogy átlendülni. Teljesen érthető, hogy nekik sem egyszerű annyi ideig egy helyben ücsörészni, hiszen valljuk be őszintén, a végére már a mi popónk is elzsibbad és a mi agyunk is lefárad.

Összességében itt is elmondható, hogy ha lazábban állsz a dolgokhoz és bízol abban, hogy minden simán fog menni, akkor a gyerekek is nyugodtabbak lesznek az út során. 

Szóval én semmiféleképpen nem venném el a kedved a közös családi repülésektől, csak tervezd meg úgy, hogy mindenkinek jó legyen. Hamarosan pedig egy posztban megmutatom, hogy nálunk melyek a bevált utazós játékok 😉